Egyik legszebb időszak az évben: virágoznak a fák, a bokrok, nyílnak a kertben a virágok: minden gyönyörű színes. Imádok ilyenkor kint lenni, ahogyan Domi is állandóan csavarogna, játszóterezne. Bár az időjárás kissé kiszámíthatatlan: egyik nap 25 fok van, másik nap havazik a Kékesen.... No, nem baj, Domival kirámoltuk a kertet, lepucoltuk a játékokat, rendet raktunk, apával levágták a füvet és egy kis botanika óra is volt, Domi ugyanis még mindig imádja a virágokat :)

Domi rendes gyerek, minden házimunkából kiveszi a részét "segítesz" örömteli felkiáltással 

Aztán ki is próbálta, amit letakarított(unk) 

A kis botanikus

Jah, és már nem Alíz a nagy szerelem a bölcsiben, Domi lecserélte Alízt Karolinra. A nőknek úgy látszik ez a sorsa :) 

... volt a hétvége. Hajniéknál töltöttük. Domi már szombat reggel be volt sózva, hogy megyünk Ariánhoz. Fiúk hol kevésbé, hol jobban eljátszottak egymással, néha volt egy kis duli-fuli, meg árulkodás, pityergés, néha meg hangos kacagás. Domi hétfőn reggel bölcsi helyett Ariánhoz szeretett volna visszamenni. Szóval jól éreztük magunkat, köszönjük szépen a vendéglátást és szeretetet. :)

Fiúk tesztelték egymás járgányait, a képen Domi nyomul Arián vadiúj bringáján 

Én kicsi Törpikém a másik törpével

Pizsama party

Fiúk este 11-kor

Keressük a pici kocsit...

 Domi kedvenc tárgya és tevékenysége (Ajay a multifunkciós)

Pár kép az utóbbi hetekből apa-anya legnagyobb Kincséről...

A csokitojás mellékhatásai :)

Játszóházban

Domival csak akkor indulj el vásárolni, ha igazából nem szeretnél semmit venni (csak a gyereket kergetni). Egy próbafülkés show = min. 10 perc (és persze az összes tükörről mintát veszünk a nyelvünkkel :)) 

Egy szombaton, játszóterezés után (és evés előtt persze...) 

A kihagyhatatlan pénznyelők

Faaaagyi (bárhol, bármikor jöhet)

 McD.ben (is fincsi a fagyi no meg a csokisfánk)

 Újabb pénzrabló szörnyetegek

Nagy favorit lett a sós perec

Domi sminkel

Domi és Szaffi ("buuuta ccccica" - Szaffi megkarmolta Domit)

Ahogyan ő szokta mondani magáról: "Domi vigyorog"

most az időjárás, Domi szavaival élve, ilyen: "Fújja a szél a fákat, letöri az ágat, recccsss..."

Egyik vasárnap kipróbáltunk egy új játszóházat Dunakeszin. Bár a játékok inkább a kicsit nagyobb gyerekekre voltak tervezve, Domi így is remekül érezte magát. Csatlakoztak hozzánk Ariánék, így még mókásabb volt a dolog. 4 óra zsibbasztás sem volt elég a 2 lurkónak, alig lehetett őket elcsábítani a helyszínről. :) 

A magas csúszdára először simán felment Domi egyedül és le is jött, de harmadjára valamiért meggondolta magát, így muszáj voltam én is átadni magam a csúszdázás örömének :) Videó itt.

És persze csuromvizesre és hullafáradtra ugrálták magukat a srácok :)

Végre, végre, végre. Ránk köszöntött, nagy öröm ez egy duracell Domonkosnak és nekünk is, mert a jó levegőn jól elfárad. Lehet menni a parkba, játszótérre, a kertbe, csak jó idő legyen. 

A "gép-park":

Hintalóóóó - ahogy mr. mondja

játszótér minden mennyiségben

Voltunk Szilvásváradon a 4 napos hétvégén. Domi remekül érezte magát, különösen mivel mindenki őt szórakoztatta. :) Nagyokat sétáltunk a jó levegőn, remek idő volt. Dominak mániája volt a pocsolyázás, a pónilovak, az őzikék, a kisvasút és a kürtöskalács.

Keresztapuval: 

Nagy játék közepén: 

Séta a Szalajka völgyben:

Kb. egy pocsolya sem maradt ki, a motorral pedig ment az őrült száguldozás

Kicsit elfáradt :)

Nem is kicsit:

Jancsi bácsival is jól elvolt Manóka:

Őzikék (nem nagyon komálták a kürtöskalácsot) :)

Szép volt, jó volt, ránk fért, megyünk máskor is...

A fotók alapján Domi nagyon élvezte, hogy végre neki is volt tortája és ő volt az ünnepelt a bölcsiben :) 

mindjárt vége... és nagyon elmaradtam az írással. Sok minden történt, sűrű hónap volt, elszaladtak a napok és amúgy is, anya mostanában nagyon ááálmos és mindig bebólint mindennek a közepén. Na szóval, igyekszem pótolni a márciust ... ha csak el nem alszom közben :)

Folytatom onnan, ahol abbahagytam: SZÜLETÉSNAP! Dominak azóta is a kedvenc nótája a "boldog születésnapot" és sokszor próbálja énekelni, mondogatni a szöveget, több-kevesebb sikerrel. Hozzáteszem, a télapó és a karácsony is terítéken van még, hasonlóképpen nyomjuk a karácsonyi nótákat és a "télapó itt van"-t is, szóval remélem a közelgő nyuszi végre eltereli a figyelmet arról, ami 3 hónapja volt és egy évben elvileg csak 1x van :) 

Szóval szülinap. Nem teljesen ideális körülmények között zajlott, mert Domi éppen még beteg volt, főleg lázas volt aznap is, nem is volt bölcsiben azon a héten. Így a szülinapi ajándékok közé befurakodott a vizes borogatás és a vendégség közepén egy hasi ultrahang is. Szerencsére csak a szokásos vírusos fellobbanás, csak már kezdett átformálódni tüszős mandulagyusziba, így jött az utálatos antibiotikum kúra. 

Amikor hazaértünk a dokitól, Domi nagyon happy volt, láz és ultrahang elfelejtve mindenhol lufi, lufi, lufi... na és a torta, gyertya, tűzijáték...

aztán persze a szép ajándékok... Dömper a papától:

Lufik még pizsiben is....

Tortából bőven kijutott, nem győztük enni, mert később volt torta a bölcsiben is és még egy torta itthon is megint, Domi kisírta, hogy a Ildi is süssön neki tortát...

édes drága kicsi Manókánk nagyon sokáig jó egészségben, boldogságban, szeretetben! Hihetetlen, hogy telik az idő, hogy már 2 éves vagy! Még csak most születtél... Nagyon büszkék vagyunk rád! Nagyon-nagyon szeretünk, te vagy a legnagyobb kincs a világon! ♥ ♥ ♥ 

Életünk egyik legboldogabb pillanata, örök emlékünk, amikor megszülettél:

Anyával, az első érintések: 

Apa és a hihetetlenül pici "pakk":

Domi nagyon készül a szülinapjára. Szokta mondogatni kissé mismásolva, hogy 'boldog születésnapot', és hogy 'Bartha Domi 2 éves'. :) és énekelgetni szokta Halász Judit szülinapos nótájából a refrént, néha kissé bizonytalanul, de az egészet elénekli a maga módján. Ha megkérdezem, hogy milyen tortát szeretne, csokisat is és túrósat is szeretne... :) 

A héten, amikor mentem érte a bölcsibe, mindig odajött, átölelte a nyakamat, közölte, hogy (Domi) szeret és csak szorított magához. :)  ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ 

Reggelente mikor felébred, feláll az ágyon és közli: "Domi felébredt". Nagyon édes :)

Csokifüggő: közli, hogy "csokitojáááás" és ha azt "elvitte a cica", jön a "naaaagy csoki" és ha az sincs, a "pici csoki" :) előbb-utóbb eléri a célját... :)

Fáradhatatlan az ágyon ugrálásban: képes egy órán át csurom vizesre ugrálni magát: "ugrááás", "bukfenc", "táncizok", "forgás", "anya is' felkiáltásokkal...

Sokszor furcsa bohóckodást vág le, ezeket tuti a bölcsiben szedi magára ...

Imád legózni. "legózzunk, építsünk házikót, magas tornyot".

Szóltak a bölcsiben, hogy ne vigyek neki cumisüveget, mert egyáltalán nem használja, még alvásnál sem. csak pohárból iszik. JUPPÍÍÍÍ! már csak itthon kéne elhagyni alvásnál a cumisüveget...

És már nem is írják be a füzetbe, hogy mit eszik, mert úgyis mindent megeszik, nem válogat, jó étvágyú. (Menü meg kint lóg a falon).

Kimentünk a játék nagykerbe farsangi szerkót venni. Sikerült is találni egy pingvines rucit. (Sajna mostanában nem arról szól az életem, hogy magam fessem/ragasszam/vágjam/varrjam a gyerek farsangi öltözékét, talán jövőre). Kb. a fél játékboltot berámolta Domi a bevásárlókocsiba, úgy kellett mindent visszacsempészni (kivéve ezt-azt persze). Kifelé még bement a játszórészbe, aztán mikor jött a 20éves "néni" takarítani a porszívóval, Domi ordítani kezdett. Először azt hittem, azért, mert oda akar menni, de aztán láttam, hogy inkább bazira fél. Úgyhogy gyorsan leléptünk. (pedig itthon a nagyon hangos porszívóval egész nap takarít)

 Lehet megint jön a foga. Elég sokszor megébred éjjelente és megint bull-dog effektus van.

Jött ma a redőnyös, leült árajánlatot számolgatni, rajzolgatni. Domi közölte: "Bácsi rajzol. Török basát" :)

Múltkor lenyúlt tőlem egy kis zacskó tésztát és beleöntötte a kis lábasába, hogy "Domi tésztát főz". Főtt is a tészta pár napig, amíg ki nem borult a földre. Mondtam Dominak, hogy várjon, felseprem. Mire odaértem, felporszívózta és közölte a porszívó tartályára mutatva, hogy "tészta ott van. porszívó tele". Uh. :)

Orrszívásnál mindig közli, hogy "egyedül". Lerendezi magának a dolgot, aztán mutogatja fűnek-fának az az orrszi-porszit, hogy "nagy fikusz, ott van". "eeeeekkora nagy" :) 

A héten voltunk azon a fotózáson, amit nyertem tavaly. Előtte még volt időnk, beültünk egy mekibe. Domi természetesen csokis fánkot óhajtott és ezt keverte egy kis majonézes krumplival.

Kíváncsi voltam, mennyire lesz döcögős a fotózás. De nem volt. Domi 1 mp alatt felfedezte a lakást és egész jól bírta 1 órán át, mindent megvizsgált, felfedezett, igazából csak arra kellett figyelni, hogy maradjon a kamera "össztűzében", a háttér előtt, a célszerszám előtt/mellett/tetején és benne. És ne csak a popóját mutogassa, hanem a csinos kis pofiját is. :) Képek 2 hét múlva lesznek letölthetők. 

A bölcsiben is volt fotózás a héten. Lehet majd rendelni bögrét, naptárt, stb.

És volt farsang. Próbáltam megbeszélni Domival hogy farsang lesz és Petra néni ráadja a pingvines rucit. Ahogy a képeket néztem, nem nagyon komálta a dolgot. Azt mondták, a pingvin "fej" zavarta, így le is vették róla. Pedig így nézett ki Kisbogár pingvinként:

Most hirtelen ennyi szösszenet jutott eszembe.

Ja, nekem pedig a tegnapi röntgen szerint végre nincs arcüreggyuszim. Dokibácsi megdicsért. :) 

... ahogyan mondja magáról. Mióta apa bevezette az autóvezetés tudományába, előre kéri magát a kormányhoz és láthatóan nagyon tetszik neki a dolog... 

FELVETTEM A SAPIT, ÉS MENJÜNK KI A KERTBE MEGNÉZNI A NAAGY FŰNYÍRÓT - MOST (különben óriási hisztit nyomok itt helyben toporzékolva) arckifejezés :) 

Ilyen lett: rövid, fiús és imádnivaló :) (nem utolsósorban gyorsan mosható és szárítható)

Pár videó a közel múltból

ez tuti a bölcsiben ragadt rá .. :) 

kedvenc szórakozása mostanában (táncizik a szerelőpad "zenéjére")

Igen, igen, beindult a gépezet. Megállíthatatlanul nyomja a sódert. Mindig azon filózunk, kire ütött, mert sem apa, sem én nem vagyunk egy nagy dumagép. Valamelyik nagyszülő a ludas. :)

Édes kis dolgai vannak, amiket mondogat, nehéz is összeszedni egy csokorba, ha nem írja le rögtön az ember, akkor a szó valóban elszállt. Mindenesetre a memóriabank gyerekünk nagyon sokat mondókázik, próbálja szó szerint elmondani a mondókákat, meséket, van amit egész ügyesen, bár maradnak még ki szavak. Pl. (az ablakpárkányon ücsörögve): "fújja a szél a fákat... (kimarad: a letöri az ágat) reccs". Másik kedvenc mondókája a pereces "gyerekek, gyerekek". Esténként mindig közli, hogy meséljünk, kedvenc meséi a Kispipi, a 3 kiscica, a répamese és a mondókás könyv. Sokszor meg szokott lepni, mert befejezi a mondataimat. Sőt, van, amikor közli, hogy "egyedül, Domi olvas". Van amikor leül magának egy könyvvel és olvas hangosan magának, édes ahogy próbálja elmondani a mesét, egész ügyesen ám.

Sokszor ha csinál valamit, közli, hogy egyedül akarja csinálni vagy egyedül csinálta. Nagyon szeret török basát rajzolni, gyurmázni, és hát a kuckójában pörögni, forogni, táncizni. Néha közli, hogy "anya is, mama is" és akkor nekünk is be kell menni a kuckójába forogni. "Domi főz, egyedül. Pucol zöldséget. Főz anyának karalábé levest". :)

Nem mond ki mindent tisztán, néha én is fülelek, hogy mit mond, de azért a többséget értem. De előfordul hogy 10x rákérdezek és még akkor sem :( De van amit már visszafordítok tudatalatt, mert tudom mit szeretne mondani a drága gyermek csak még nem sikerül neki tökéletesen. Például mikor mondja, "doktor bácsi jött", mindig úgy hangzik a "doktor bácsi", mintha azt mondaná, hogy "buta csacsi".

A szókincse már elég nagy, tényleg sok szót ismer. A színeket is elég jól ismeri, amin csak azért lepődtem meg, mert azt olvastam a Ranschburg könyvben, hogy a színeket 3 éves kor körül ismerik fel a gyerekek. 

Ezt a fajta szókincset szeretem:

"Anya szeret"

Hogy hívnak "Bartha Domi"

Hány éves vagy "kettő" (még van pár nap, de már inkább ezt mondja, mint az egyet :))

"Anya ott van, Domi itt van"

Múltkor beszélgettünk a pelenkázón:

- Domi, ki van a bölcsiben, milyen néni?

- Zita néni.

- És még? Milyen néni?

- Kinga néni.

- És még?

- Erika néni.

- És még? milyen néni?

- (Petra néni helyett): porszívó... :)))

- Porszívó bölcsiben. Porszívó feje bölcsiben hozzuk haza. Hangos. Erika néni porszívózza lépcsőt. Marika néni főz ebédet.

Vicces mondatai, szavai:

"Anya kimegy kutyakaka összeszed"

"elvitte a cica a cumit"

"Cica elvitte csokitojás" 

"Mama főz husileves"

"locsolunk virágot"

"pacsálás" (na neeem)

"uuuugrááás" (na neeem), "bukfenc", "anya is" (nem, nem, nem :D)

mostanában danonino zabáló, megeszik reggel 3-4 et is, ha nem elég, közli, hogy "még-még". :)

Ha valamit megcsinál, közli, hogy "sikerült". És annyira édesen tudja hangsúlyozni a szavakat, hogy olvadozik a szívem. Még álmában is szokott beszélgetni, suttogni, na azt nem mindig értem, hogy mit. Most pedig gyakorolja a "boldog szülinapot". 

Kedvenc meséje mostanában a Vuk és imádja a helikoptert. Legutóbbi alkotás apával a kertben: 

Nagyon szép időszak ez, amikor így tanulgatnak dumálni, hihetetlenül gyorsan tanulnak meg mindent. 

Ilyen volt:

(már kicsit én is kontárkodtam, egyrészt mert már tényleg "hogy néz ki szegény gyerek", másrészt hogy szokja a dolgot). Hetek óta beszélgetünk a fodrász témáról, tudja a kulcsszavakat: fodrász, olló, haja, hajszárító, sőt a kis játék ollójával ő is próbálta levágni az én hajamat és Ormi 6 szálas frizuját is. Sőt, tegnap este ő kérte, hogy vágjak még a hajából...:)

Na, ma ment a dolog élesben és jelentem: Ifj. Bartha: kiváló értékelést kapott. Remekül viselte a hajvágást, a 0-s gépet, mindent. Hihetetlen, mennyit változnak hetek, hónapok alatt ezek a gyerkőcök, Domi igazi nagylegény már. És hogy mennyi haját levágták, brutál. 

Az "ilyen lett" majd holnap jön. A végeredményt még nem fotóztam le :) 

Kitalálni sem lehetne jobban: laza, mókás kiscsávó a mi Domink, egyszerűen imádnivaló (tökéletes "remekmű" lett na, be kell vallani :) ! Mindig jókedvet tud csinálni az embernek, minden nap van valami vicces dolga. Amióta pedig elkezdett beszélni, és mindent kommentál, azóta még színesebbek lettek a napok, pillanatok. Azt hiszem, ez az időszak felejthetetlen és pótolhatatlan egy szülő életében... 

"Mackó iszik"

Ormival kis laza dvd-zés 

"Domi olvas" (ahogy ő szokta mondani)

bringás sityak - büszkén viseli, még ha mindig fordítva sikerül is feltennie a kobakjára

Így kell pizsamában, a kuckóban, lazán bilizni

a kedvenc kiskocsival lazulás: "kiskocsi ottvan, Domi ittvan"

Ha kivételesen nem a fürdőszobát úsztatja (még mindig a kis kádban szeret csak fürdeni)

"Ormi sétál" & "Domi boltba narancsot csacsarunk" (elfogyott a narancs és úgy döntött, sapka, sál, ő megy a boltba narancsot venni) :) (és a képen már éppen csalódott arcot vág szegénykém, mert betegen nem mentünk boltba..)

Édes kis tücsök, aaaannyira szeretlek, köszönöm hogy vagy nekem! 

Domi ma már volt a bölcsiben, remélem egy darabig kihúzzuk betegség nélkül. Reggel egyszerre érkeztünk a zenei "ősmagyar őstehetség" Pákóval és kisfiával Bencével. Domi mondta is, hogy "Bence apukája" (1-1x ha be van kapcsolva a TV és a nem - kommentálom -színvonalú műsor megy a TV2-n (kb. mint a VV az Rrtl-en), szoktam neki mutatni, hogy ott a Bence apukája a TV-ben. megjegyezte :)). Ma is jól evett Domikám a bölcsiben állítólag.

Andris kollégámék pici fia: Benjámin. Ma hajnalban. Szép nagy baba: 57 cm és 4360 g. Szívből gratulálunk nekik, sok örömöt és boldogságot, Benikének pedig hosszú, boldog és egészséges kis életet kívánunk! 

Szépen alakul a kis Tesco-s jogász porontyok száma és összetétele: Maja, Arián, Domi, Marci, Marcell, Peti és Beni. :) 6 fiú és 1 csajszi. De az a csajszi az elbír majd a 6 kismukival az tuti. Lesz majd nyáron nagy találka! :)

Ma volt a 2. kör a "vizsgán": azaz Domi sír -e a doktor bácsi miatt. És jelentem: Nem. Kis hős. :) Vártuk dokibát, már felmentünk lefeküdni, mert nem ígérte biztosra hogy jön, aztán pont mikor már Domi bóbiskolt, csengetett. Domi rögtön felült és mondta, hogy "jött doktor". Lementünk, mondtam, hogy hozza Ormit, hogy a dokibá őt is megvizsgálja. Nagy buzgón érte szaladt és - sírás helyett - Ormit mutogatta és odaadta dokibának. Aztán simán engedte a tüdőcsekkolást, és amin jót mosolyogtam, már tudta, hogy jön a torokcsekk, kivette a cumit a szájából, tátotta a száját, aztán még a füle, hasa is meg volt és mindezt minden szájgörbülés nélkül. Aztán amíg beszéltem dokibával, Domi egyfolytában mondogatta, hogy "doktor menjen" :) aztán a végén még a sárkányt is odahozta egy vizsgálatra. édes volt és büszke vagyok rá, hogy így megváltozott, felbátorodott. :)  

Tegnap: egyrészt kiderült, hogy arcüreg gyulladásom van. Frankó. Mehettem röntgenre, szedhetem az antibiotikumot, de ma már szerencsére nem is fájt úgy az arcom, mint a megelőző napokban. Másrészt estére Domi is belázasodott. Király.

Ma itthon volt velem. Napközben nem volt nagyon magas láza, picit az orra folyt, dokibá is a szokásos diagnózist nyomta: piros a torka, lázas = vírus, semmi extra. Jó kedve is volt, evett is, de estére jól felment neki 40 fok fölé. Kapta az utálatos kúpot, az most lejjebb vitte. Nem bánnám, ha nem menne fel neki megint. Ijesztő ez a magas láz, még akkor is, ha őt nem nagyon zavarta, csak este fürdés után lett picit nyűgöske. Édes kisbogár, apával azt kívánjuk, gyógyulj meg gyorsan! Nem szeretjük, ha beteg, főleg ha lázas vagy!

Február elseje van. Domi 23 hónapos. Belegondolok, hogy "már megint" születésnapja lesz a gyerekeknek...ah, szalad az idő, nagyon. hihetetlen....

A fogait már nem is számolom. Annyi van amennyi. :) Valamennyi még hiányzik. 2-3-4 max.

Édes manókám éppen népitáncon nyomul a bölcsiben. Este itt nyomta nekem a mondókát az ágyon ugrálás közben. Cukorfalat. :)))

Andris kollégáméknák bármelyik pillanatban kopogtathat a gólya és meghozhatja a kis Benjámint. :) Mára van kiírva a babóca, remélem könnyű szülésük lesz. Kicsit írigykedve gondolok mindig rájuk, mert eszembe jut, hogy milyen izgalmas és gyönyörű időszak volt ez a mi életünkben is apával, az utolsó napok/órák/pillanatok, amikor az ember már úgy izgul és várja, hogy mikor kell indulni a kórházba és mikor veheti a kezébe azt a tüneményt, aki 40 hétig ott formálódott a pocakjában, és érezte minden rezdülésemet, ahogyan én is az övét. Annyira önfeledten és leírhatatlanul boldogságos időszak ez egy nő életében, remélem (legalább) egyszer még nekem is újra megadatik átélni ezt a csodát! (Szerintem Domi amúgy is nagyon örülne egy kistesónak, főleg egy hugicának, mindig úgy figyelgeti a babákat mindenhol). Szóval Andriséknak minden jót, Beának főleg gyors és minél kevésbé fájdalmas "küzdelmet" kívánok, hogy minél hamarabb találkozhassanak az ő kis manójukkal!

Reggel Domi indulásra készen, felöltözve ácsorgott és úgy tűnt, mint aki éppen "bölcselkedik"(barnamaci, aranytojás és társai). Remek. Szeretjük, amikor indulás előtt jön rá a dolog. Aztán mondta, hogy "fel... kaki" (szagokat nem érzem a takonykortól). Felviszem, levetkőztetem, közben közölte: "gyorsan! siess!" Huh, gondoltam, mi a szösz... ekkora a rakás?

Kinyitom a pelust, sehol semmi (pisin kívül). Mondom: "Domi, te átvertél engem, nincs is kaki...!"

Gyerek rámnéz és röhögve közli: "Basszus... basszus"

Na, ilyen amikor a gyerek szívatja a szüleit... :))) És még nincs is 2 éves... b***s...

Reggel Domi (egy - számunkra - nem túl pihentető) éjszaka után felébredt, kinyitotta a szemét és közölte mézes-mázos hangon: bölcsi... Alíz... szeret. Alíz... szeret...

Utána folytatta: Magdi...elvitte... Dzsojaja... haza...

Annyira édes ahogy dumálgat. Ez az első szerelem pedig úgy látom, kezd komoly lenni... :)

A mi gyermekünk is azok közé tartozik, akik közösségben úgy esznek mint a kisangyal, otthon pedig közelharcot kell vívni minden egyes (ki nem köpött) lenyelt falatért. Az elmúlt 2 hét, amíg Domi nem volt bölcsiben, reménytelen és izzasztó, 0,01 %-ban nyertes és 99,9%-ban vesztes csaták sora volt. Minden egyes étkezésnél. Ment a hiszti, az ordítás, tányér és kajadobálás, borogatás. Mert első héten még ráfogtam az antibiotikumra, elvette az étvágyát az undok gyógyi (amit egyébként kivételesen úgy nyelt be, mint kacsa a nokedlit... legalább ezért nem kellett küzdeni). De a 2. héten már ehetett volna rendesebben. De nem. Sokszor csak közölte, hogy "csoki... tojáááás". Az....

Pénteken már ment bölcsibe. Reggel beszéltem Petra (nénivel) és mondta, hogy a fiam most evett meg 2 tányér gabonagolyót (itthon bezzzzzeg nem eszi meg UGYANAZT a gabonagolyót, még jó, hogy én is szeretem). Délután pedig mondták apának, hogy a gyerek aznap 2x annyit evett mint bármelyik másik gyerek és mint aki kb. 1 hete nem evett: 2X evett levest, aztán a másodikból, evett narancsot (itthon AZT SEM eszi meg) és uzsonnára sajtkrémes kenyeret (ITTHON AZT SEM).

Pénteken arra értem haza, hogy repül a levegőben egy tányér virsli, mert Domi nem kér vacsorát. És kiabál, hogy "csoki, csoki"...

Kedves tapasztalatban mögöttünk álló szülők és leendő szülők! A csokoládét/édességet bármilyen formában addig mellőzzétek a gyermeketek étrendjéből, ameddig csak lehet... mert utána reménytelen harc elé néztek (kivéve az a kivételes gyerek, aki nem szereti a csokit... ismerek ilyet). Tegnap reggel Domonkos úgy kezdte a napot, hogy megzabálta a mama által kint felejtett merci csokit (ah, hogy ebben a tekintetben is 120%-ig az apjára ütött ... jajjj nekem). Szombat este pedig azért nem érzékeltük a földrengést, mert hárman pörögtünk azon egy órán át, hogy a gyerek végre egyen valamit vacsorára... uhh.

Domi szülinapja közeleg és szorgosan gyakorolják apával a gyertya elfújását (a mama kommentál a háttérben)... "elfújtad... tapsolunk... mehet... mégegyszer... :) (sorry, de a végén kissé megijedtem...)

Papáék Szaffi cicája megkarmolta Domit, azóta nyomatja nagy élvezettel a buuutacciccaa dumát... 

... a kis viking krapek aki az éj-fúriával összebarátkozik. A mesében, a dvd-n. De nem róla akarok írni. :) Hanem a mi kis hablattyunkról, akinek be nem áll a szája. Akármit mondunk, utánunk ismétli. Mostmár 3 szavas mondatokat is mond magától, pl. "Ildi eltörte könyökét", "Papa vigyázz Archira", stb. Hétfőn dokibánál mondta, hogy "menjünk haza". Néha csak dobálja egymás mellé a szavakat: "gyertya, gyufa, elfúj, mégegyszer, előre", "fodrász olló anya haja buksi". Vasárnap megkarmolta a papáék cicája, azóta mutogatja a bibijét (meg kenegeti) és mondja, hogy "Szaffi karmol keze bibi krém" és "butacica". Esténként jön az "este-hold-csillagok-sötét".

Nagyon sok mindent mond, még mindig meglep ezzel azzal, mikor hirtelen mond valami új szót. És annyira édesen tud bizonyos szavakat kimondani vagy hangsúlyozni, majd megzabálom. Aztán néha megakad a lemez és fél órán át csak ismétel, ismétel és már muszáj elterelni a figyelmét: pl. nézi a sárkányos dvd-t és akkor annál a bizonyos résznél megakad a lemez: nagy sárkány - naaagy sárkány - naaagy sárkány (és persze egyre hangosabban kiabál).  

Vagy most hogy beteg volt, felül éjszaka és közli: "orra fikusz kiszív porszívó le" és ilyenkor persze addig nincs nyugi, amíg le nem megyünk, hogy kiszívhassa az orrát magának, ami után az orrszívót mutogatva közli, hogy "sok fikusz". :)

Vannak szavak, amiket tök szépen kimond, de van amit csak mondjuk én értek, mint anyja, pl. az elefánt az "ajaja", a zsiráf az "vigyázs", Magdi mama jonathan kutyája az "dzsojaja', stb.

Azt is imádom, amikor reggel arra ébredek, hogy a vidám kis hangján csiporog, hogy apa-anya, vagy ma reggel így kezdte a napot "csinálunk alma" és mehetett le vele apa almát pucolni és enni :) 

Tegnap visszavittük Domit dokibához, velünk tartott Ormi barátunk is Micimackó bandájából. Hogy Orminak van -e varázshatása vagy kinőtte -e Domonkos ezt a szokását (remélhetőleg nem egy egyszeri alkalom volt...), jó kérdés, mindenesetre Domi egy másodpercig sem sírt, még csak nem is görbült a szája... Meg is lett dicsérve rendesen... :) Úgyhogy Csajok, hasonló cipőben, van remény... :) csak kell egy jó barát a gyereknek :) (mert hogy Domi Ormival is alszik) 

1 hét alatt eljutottunk odáig, hogy a gyerekem menekül előlem. Merthogy én szekálom mindennel: a lázmérővel, a kúppal, a gyógyszerekkel, az evéssel. Bármit akarok csinálni, egyből azt feltételezi, hogy megint zaklatni fogom valamivel, aztán jön a hiszti és rohan apához, a megmentőhöz... És apa jól el is kényezteti. Úgyhogy ha kettesben vagyunk Domival, egész idő alatt azt hallgatom, hogy: apa, apa, apa... Ma is kereste apját, mondtam neki, hogy apa biciklizik. Na erre mondta, hogy "bicikli, sisak" és felült a bringájára. :) 

De most a héten nagyon küzdünk az evéssel, az antibio eléggé el vette az úrfi étvágyát és úgy kell mindent belekönyörögni, meg trükközni, ma főtt ételt pl. nem volt hajlandó enni. Akkora balhékat nyom az evés miatt, hogy csak pislogok. Pedig amúgy már egész jól van, picit folyik még az orra és kicsit köhög (a füle passz...). Remélem hamarosan mehet már bölcsibe egy kis hizlalókúrára :) 

Az éjszaka mondjuk úgy, fárasztó volt, Domi sokszor megébredt és sírdogált, nem nagyon értettük mi van. 1-2x mondta és mutatta a popóját, ezzel sem tudtam mit kezdeni, csak találgatni. Elszaladtunk vele a doktornénihez mert a mi dokibánk szabin volt. Megijedtem, hogy nem -e a lázmérőzés sértette meg neki a beleit, bár a pelenkamegtöltésnél nem nagyon volt gondja a napokban, főleg, hogy ment a hasa a bogyótól. Dokinéni azt mondta, hogy a tüdő okés, takonykórt kezeljük porszívóval és orrspray-vel, kapjon köptetőt, viszont mostmár a másik füle is gyulladt, úgyhogy kell még neki fülcsepp meg infralámpa. Írt fel még fenistil cseppet is. Popó-témában azt mondta, hogy nem lehet olyan könnyen felsérteni a végbelet (mint ahogy egyes könyvek riogatják az embert), inkább csak a sok hasmars miatt lehet neki kellemetlen. Remélem tényleg csak ennyi, mert ma is kesergett a popója miatt. 

Szuper: tehát most így néz ki  a repertoár:

antibiotikum napi 2x, kajától függetlenül

antibiotikum miatt normaflore megy a piába, napi 1-2x

fenistil csepp napi 2x, kaja előtt kell

halixol köptető, napi 2x, kaja után bő folyadékkal

orrszívás előtt sterimar, utána nasivin, bár ez utóbbi csak reggel-este

Emellett kellene még napi 3x mindkét fülbe füllcsepp + 3 óra elteltével infralámpa. Na, ezt a részt még nem próbáltuk. El nem tudom képzelni, hogy Domi 5-5 percig a fülcsepp után fekve maradjon egy oldalon... és hogy a lámpa ne idegesítse. vagy az, hogy vattát dugok a fülébe. mert így kellene...

este még megy az itókába neki multikid, cebion és béres csepp.

a homeo bogyót mellőzöm :) örülök, ha a fentieket meg bírom jegyezni és bele tudjuk imádkozni a gyerekbe.

Ma már kevésbé folyt az orra és kevesebbet is köhögött (velem ellentétben, aki a tüdejét is majd kiköpi és takonykóros lettem). étvágya gyatra és az ivást sem viszi túlzásba. Az orrát viszont nem engedi szívni, csak ő csinálhatja magának, de jól csinálja, úgyhogy hagyjuk neki. Csak néha túlzásba viszi már a témát :)

Viszont ma Domi elvitte magával a rendelőbe (plüss) Ormit is, hogy őt is vizsgálja meg a dokinéni, mert ahogy ő mondta, Orminak fáj a hasa... Ez azzal a pozitív következménnyel járt, hogy Domi nem sírt a rendelőben, pedih kellett várni, és bent is csak arra az 1 percre sírt, amíg dokinéni meghallgatta a tüdejét. Megint kapott matricát is, úgyhogy bőszen dobálta a puszikat a dokinéninek. Szóval köszönjük Ormi!  

Domi múlt szombaton belázasodott. Gondoltam, hogy előbb-utóbb ez lesz, mert már 4 hónapja nem volt taknyos-lázas-köhögős beteg, aminek persze nagyon örültem, hisz ez nagy előrelépés volt ahhoz képest, hogy április és augusztus között 2 hetente volt valami vírusos cucca a bölcsitől: hol kis köhögés, hol kis takonykór, hol láz, hol fosós-hányós cucc, stb. 

Köhögött már egy ideje, csak nem akartam elvinni dokihoz, nehogy bekapjon valami vírust a rendelőben. De egyre rondább lett a köhögés, aztán jött a  láz és a takonykór, úgyhogy szombat este kijött az ügyelet a HP-ból, szerencsére a tüdeje tiszta volt, torka viszont nagyon piros. Vírus. Hétfőn voltunk a saját dokibánknál is, ő még egy kis kezdődő középfül gyulladást is talált a jobb fülben, úgyhogy írt fel antibiotikumot. Domi keddig lázas volt, szerencsére 39 fölé nem nagyon ment, de nem is nagyon ment le neki, csak szerdán. Szegénykém már menekült előlem, mert hol lázmérőt, hol kúpot dugtam a popójába és ezt nem csípte (érthetően). Úgyhogy áttértünk a szirupra, meg is ette szerencsére. Az antibio-t is. Köptető nem jön be. Alig van étvágya, plusz még az antibiotikumtól 2 napig ment a hasa normaflore mellett is, de ma már jobb volt. Viszont a hangulata - láz ide, minden egyéb oda - kiváló. 1-2 éjjel volt csak nyűgös, mert bedugult a nózija. 

Nagyon ügyin porszívózza az orrát, nekem már nem is engedi, teljesen önkiszolgáló. :) Szól is, hogy "orra, szívja, porszívó". 

Hétfő óta én is köhögök, és egyre rondábban, néha már fuldoklom. Ideje valami gyógyszerszerűt betolnom hogy ne ping-pongozzuk Domival a vírusokat.

Viszont ma fura volt. Tök jó kedve volt Dominak egész nap, reggel nagyon örült a fúriás mesekönyvnek és a fakirakónak, amit a kis beteg madárkámnak vettem. Délután nagy nehezen sikerült elaltatnom, de 1 óra alvás után felébredt valamitől és nem bírt visszaaludni, amin nagyon felhúzta magát, mert közben erősen álmos volt. Kb. 1 órát küzdöttünk, mert nagyon sírt, de hozzá sem érhettem, és semmi nem volt jó. Vissza már persze nem aludt, de jó sok idő volt, mire magához tért. Aztán utána megint jó kedve volt, főleg miután hazajött apa. De most este ugyanaz. Elaludt, felébredt, sírás, és ha hozzáérünk, akkor visítva sírás. Nagy nehezen visszaaludt apa mellkasán, nagyon édesek így együtt. Én átköltöztem a szomszéd szobába, hogy ne ébresszem fel őket a folyamatos krehácsolásommal, mert lassan én is olyan rondán köhögök már, mint Domi, csak én sokkal többször. Kíváncsi vagyok az éjszakára, remélem már nyugiban telik majd. Lehet a foga is, mert a hiányzó hátsó 4-ből 2 erősen duzzadt neki. És jön a havazás is. Na, meglátjuk.

Na, ezt is minden nap elmondja: "bölcsi, Alíííz, szeret." és az a hangsúly ahogy mondja és a vigyor az arcán... mindent elárul (majd levideózom). :D 

.. is beszél. vagyis suttog. Nagyon édes. kár, hogy nem értettem mit mesélt...

De van amikor felül és közli: "cumi. koszos. másik". vagy: "pia. üres. másik".

vagy: "fúria. pingin".... mert mostanában úgy alszik, hogy egyik hóna alatt az egyik cumisüveg, másik üveg a hasa alatt, 1 cumi a szájában, 2 a feje körül biztonsági tartalékosként, és még magához öleli a plüsssárkányt és a pingvint is. Persze a takaró az mumus, csak akkor lehet betakarni, ha már alszik. és a zoknit is le kell venni a lábáról, még álmában is. És minden alvás előtt: "mesélünk". és hozza a répamesét, most az a kedvenc. :) és a mondókás könyvből a gyerekek... gyerekek... perecet... sósat... :)

és meg van a mondóka, amit a múltkor regélt a fürdőszobában készült videón, azóta is szokta mondani, csak már egyre szebben: "fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs." ennyi. (Azt nem tudom, hogy az eső meg a folyó honnan jött...)

Domi nagyon odavan apáért, minden este alig várja, hogy apa hazajöjjön, már jóval előtte is emlegeti. Aztán ha meghallja a zajokat, rögtön szalad oda a lépcsőhöz, hogy apa, apa. Vigyorog és leírhatatlanul boldog, felpörög, vidámkodik. Apa is imádja Domit, nagyon jól kijönnek egymással, sokat mókáznak, nevetgélnek és önfeledten el tudnak játszani egymással egész nap. Vasárnap apa biciklizett, Domi egész nap hiányolta is. Elalvásnál is apát keresi, ha apa éppen nincs mellette. Apa az ő kis lelki társa, a mókázópartnere, a példaképe, akire felnéz, akitől megtanulja a fontos (fiús) dolgokat, amiket csak egy apa tud igazán megtanítani a fiának. Apa bármikor meg tudja őt nyugtatni, pl. tegnap éjjel Domi nem nagyon bírt aludni, sokat kesergett is emiatt, és csak apához odabújva tudott megnyugodni, visszaaludni. Ez a születése óta így van, hogy apa bármikor a biztos hátteret jelenti a kis lelkivilágának. Domi gyermeki önzetlenséggel imádja az apját és apa nélkül nem érzi olyan jól magát, hozzá húzza a kis szíve és a lelke, számít apára mindig, mindenhol. És persze akkor a legboldogabb, ha együtt van apával és anyával, hármasban. (De ez is a normális rendje a dolgoknak, ugyebár :))

Ma mikor érte mentem Domiért, feltűnően vidám volt. Kinga néni mondta, hogy naná, hisz Domonkost az uzsinál 2 csajszi, Karolin és Petrus etették májkrémes kenyérrel és Domi uraság nagyon élvezte a dolgot... :) 

Domi lelőhetetlen volt fürdés közben és után és jókat nevetgéltünk. Nagyon édespofa volt, ahogy mondogatta a bölcsiben tanult mondókát folyamatosan, megfelelő hangsúlyozással. Ugyan nem értettünk mindent, de a lényeget persze, hogy igen :) Mindig fel tudja dobni a szüleit ez a szépséges kisember! :D

Vasárnap kimentünk a Naplás tóhoz. Apa a barátaival korizott, én egy darabig hezitáltam, nem mertem rávinni Domit a jégre, de aztán gondoltam, hogy ha az ott levő száz ember alatt nem szakad be, talán alattunk sem fog. Voltak a tavon 1 éves kortól (majdnem) 100 éves korig, korival, hokival szánkóval, gyalog, kutyástól. Dominak tetszett a dolog. Talán 1 év múlva már Domi lábára is lehet korit húzni. Van amit nem lehet elég korán kezdeni :) 

Megjegyzések hétfőn a bölcsiben: 1. Domi egész délelőtt Petra néni ölében ült és nem engedte őt dolgozni menni.... 2. Állandóan a plüss sárkányt mutogatta mindenkinek.... 3. Reggelire nem evett csak fél kalácsot, máskor másfelet szokott, aztán látták, hogy csokis a gyerek szája széle, ejnye, ez az apa :) ... (megj.: reggel Domi balhézott, és szaloncukorral kezdte a napot. Addig nem nagyon evett szaloncukrot, nem is érdekelte, aznap viszont mást nem is akart enni. Persze, egyet evett kaja előtt, egyet utána, csak bukta lett belőle, mert nem lett letörölve a szája körül... délután a bölcsiben még a kardigán zsebéből is egy szaloncukrot bányásztam ki... ez az aaaapa :) ... )

Megjegyzések kedden a bölcsiben: 1. Dominak nagyon tetszett a népitánc (most kezdte, első óra volt, persze nem a hagyományos népitánc, inkább mondókázás, éneklés és elsősorban mozgásfejlesztés), egész óra alatt vigyorgott mint a tejbetök., 2. Domi megint csajozott, Alíz a nagy kedvence, körülötte ténfereg (őt emlegeti itthon is) :) (Ja, és a gyerek táskájában ismét találtam szaloncukrot. Apaaa, apa :)...)

Megjegyzések szerdán a böcsiben: 1. voltak ma új népek bölcsi látogatóban, Domi válogatás nélkül mindenkinek dobálta a puszikat. 2. szülinap volt a bölcsiben, így torta is, Domi mint egy fakutya úgy röhögött és örült a tortának. Este kérdeztem, hogy kinek volt szülinapja, azt mondta, Alíznak. Holnap kíváncsiságból csekkolom :) 

Jól és elég gyorsan eltelt, hetesben, szolídan. Fiúk (Viktorka és Domi) kb. negyed 12-ig partiztak, aztán ágyba kényszerültek és elég gyorsan beszunyáltak. Annyira fáradtak voltak, hogy még az őrült petárdázás és tűzijátékozás sem zavarta őket (ellentétben a kutyákkal, Berti már 2 nappal előtte is bemenekült a garázsba, Barnabás pedig mint egy eszeveszett megkattant fenevad egész éjjel ugatva fel-le rohangált a kertben). Éjfél előtt még a kismukik  is láttak pár tűzijátékot itt a közelben. Mi pedig hajnalig társasoztunk, amit természetesen apa nyert, mint leggazdagabb anti-monopolista-pista. :)

ami nagyon aranyos szokás mostanában: Domi szereti ha csikizik és ő is szeret csikizni. Ha őt csikizik, akkor nagyokat kacag, és mondja, hogy "ez csiiiikis", de van amikor ő csipkedi a vállunkat és élvezi, hogy nekünk is csikis a dolog. :)

ahogy beszélget, dumál egyfolytában, tüneményes hangon, hangsúllyal és "kiejtéssel". Szinte mindent utánunk mond Domi, van amikor több szavas mondatokat próbál "koppintani" és mostmár próbálgatja egymás mellé is rakni őket, egyelőre magától csak 2 szavas mondatokat mond, pl. anya vasal, apa alszik, szúnyog ebújt. :) Néha meglep egy-egy szóval, amikor hozzáköti tárgyakhoz, és hogy milyen gyorsan megjegyez szavakat, pl. vasárnap voltunk kint korcsolyázni a közeli tavon és másnap a híradóban mikor mutatták a korisokat, rögtön mondta, hogy korcsolya. Persze ez biztos nem nagy dolog, csak engem meg szokott lepni, hogy így visszaemlékszik olyan szavakra, amit csak 1x hallott tőlünk előzőleg és előtte soha. Bár biztos annak is volt azért haszna, hogy kisebb korában, amikor meg képes volt egy helyben megmaradni bizonyos ideig :), nagyon sokat, szinte egész nap könyveket nézegetettünk neki apával, meséltünk és valahol a kis agyában biztos sok mindent elraktározott, mert most kinyitja a könyveit és végigmutogatja szavakkal kísérve a benne látható dolgokat, pl. traktor, héjja, varjú, galamb, vakond, szarvas, bicikli, gereblye, bernáthegyi, tacsi, pongó (=dalmata=101 kiskutya :D), stb.

Öltözködéskor mindig diktál: pelus...gatya...zokni...póló...pulcsi... (és közben ütögeti a nevezett testrészeit). Ha megyünk valahová, mondja, hogy "sapka, sál, kesztyű, baki". Reggel mikor felkel, kiadja az ukázt: "másik pelus". Éjjel alvás közben, ha elfogy az itóka: "másik pia", vagy "pici, másik", vagy "üres, másik". :)

Ha ugrálni akar az ágyon, közli, hogy "ugrás", ha álmos, szól, hogy álmos, vagy lefekszik, és közli, hogy alszik. 

Vannak más jópofa dolgai is. Pl. ha kicsit beüti a buksiját, mutogat a homlokára és közli, hogy púp. Bár konkrétan múltkor a cumisüveget fejelte le (hű, de nagy koppp :) ...) és közölte a homlokára mutatva, hogy "pupúp". :) Na, mondom, jó nagy szarvad fog nőni ettől a hatalmas fejütéstől. Soha nagyobbat... aztán lekoccolta a fejemet, és közölte a homokomra mutatva, hogy "púúúp". :) Mostanában ha bújócskázik, akkor már nem a "kukucsot"-t nyomatja, hanem hogy "ebújt". Ha bemegy a kuckójába: "ajtó, ajtó", hogy csukjuk be neki az ajtót, aztán "ebúúújt, ebúúújt". Édesen tudja mondani nagyon.

Elalváskor mindig simizni kell a hátát, odateszi a kezünket, hogy simizzük és közben ő is simogatja a mi hátunkat. :) Mostanában nem hajlandó zokniban aludni, mindig le kell venni. Sokszor telefonálgat, felhívja apát, a mamát, mondja, hogy halló, szíííja mammma/apa, gyere, stb.

Az embereket a nevén nevezi és hozzájuk köti a dolgokat, pl. Ildi (takarítólány) vasal, Ildi torta (sütött nekem tortát szülinapra), stb. Ha kérdezzük, hogy merre menjünk, mondja és mutogatja, hogy arra, erre, ide-oda.

Nagyon helyes kis időszak ez, ahogy tanulgatnak beszélni. Bár néha lelőni sem lehet, mert evés-ivás közben is szünet nélkül dumál, miközben tele a szája, az evéssel meg nem halad. :) Tegnap a bölcsiben is megjegyezték, hogy a 2 hét szünet alatt Domi jó sok új szót elkezdett mondani. Mondtam is Petra néninek, hogy Domi 2 hétig csak az ő lányát emlegette: "bölcsi, Alíííz". :) nem tudjuk mi bimózik a fiatalok közt, de állítólag Domi tegnap is csajozott, megállt Alízka mögött és mint egy kis földesúr, nézett le rá... :)  

 ahogy dumál. Hajnal fél 3-kor felül az ágyban cumival a kezében és közli, hogy: "koszos", "másik". Kész szerencse, hogy van másik (3)... :) 

Még mindig nagy favorit, főleg dvd-n, de plüssben is. Már nagyon megy a fúria (= éj fúria) szó egymás után 100x elismételése... :) 

Domi az utóbbi hetekben sokszor próbálja egyedül felvenni a bakancsot (vagy ahogy apával ők hívják: "baki"-t). Több-kevesebb sikerrel persze :) 

Domi mostanában egyre nagyobb bohóc, nagyon jókat szoktunk nevetgélni rajta apával. Annyira édes gyerek...

Nagy bringás lesz ő is mint apa... és imád az ágyon ugrálni, mint anno apa

Pohárból ivás másképp :)

Domi imádja apa-anya ruháit felvenni

Kukucs

Cumiból sosem elég...

Mire jó a TV és a hajunk?

Egy kis orrtörlés senkinek sem árt (még Pongónak sem)

Mire jó az iratjelölő és a papírzsepi?

"ez csikis" ahogy Domi mondja...

Szerencsére az a kevés hó, ami esett, megmaradt, így lehet szánkózni, amit Domi nagyon szeret. De azért a játszótér a parkban télen sem maradhat ki...