Kis hős
Domival már egy ideje tárgyalásokat folytatunk a "hogyan tovább a cumival?" témában, mert már a fogain eléggé kezd látszani a cumizás nyoma, meg egyébként is lassan már 3 éves, nagyon ideje lenne megszabadulni az oly "kedves cumikától". Karácsony előtt pár nappal sikerült megegyeznünk, hogy a Jézuskának odaadjuk, aztán abban, hogy ha Jézuska jön, a cumi megy és Domi maga vállalta, hogy kidobja a cumit a kukába... A bölcsiben már nagyon régóta csak alvásnál használta, itthon azért többet lógott a szájában, bár azért az utóbbi hónapokban figyelt arra, hogy emberek közé (pl. boltba) ne vigyük a cumit.
Végül Domi meg sem várta Jézuskát, hanem pénteken magától kidobta a cumit. Azért előtte megkérdeztem tőle, hogy jól meggondolta -e, mert onnan már nem vesszük ki, ha egyszer bedoja, de ő egy határozott mozdulattal kidobta. Aztán a délutáni alvásnál persze nyűglődött egy sort, meg este is, de végülis azóta nincs cumi, anélkül alszik. :)))
Persze biztos hiányzik neki, hisz a születése óta cumizik, erős szokása volt ez, elég nagy akarat kellett hozzá, hogy végleg kidobja. Éjjel még sokszor cuppog, meg keresgéli a kezével, és most itókával kárpótol, péntek éjjel kb. 1 liter folyadékot ivott meg a nagy hiány pótlásaként. Na persze mondogatta, hogy vegyük ki a kukából, meg hozza vissza a kukásautó, meg hozzon újat a Jézuska, de úgy tűnik beletörődik, hogy cumi volt, cumi nincs... :))