Pszichológus

Domiéknál a bölcsiben múlt héten járt egy gyerekpszichológus és a csoportról készített szakvéleményt. Alább olvasható, érdekességként, főleg hasonló korú gyerekek szüleinek. Domiról annyit tudtam meg pluszban, hogy a pszicho néni szerint Dominak nagyon jó hallása és zenei érzéke van, viszont nem szereti a nagy ricsajt, nagyobb hangoskodásban inkább a háttérbe húzódik. Hmm...

Amit leír, abból az megfigyelhető Dominál pl., hogy a bölcsiben minden tevékenységet (főleg játszást) egy rövid kis dallal zárnak le, így tudják a gyerekek, hogy vége a tevékenységnek. Domi ezt szokta hangosan énekelni itthon is ("óra óra ketyegő, telik-múlik az idő, a játékot el kell tenni...") és közben elpakolgat. Óvónéni azt mondta múltkor, Domi nagyon rendszerető és segítőkész, mert amikor pakolás idő van, ő rögtön pakol, segít, tudja minek hol a helye és odapakolja a játékokat a kijelölt helyükre. :) Múltkor mókás volt, mert a játszótéren egy kislány elfoglalta a hintát, amit Domi kinézett magának, erre Domi odaállt, belehajolt az arcába és hangosan elkezdte énekelni, hogy óra, óra, ketyegő... :) 

Egyébként Domi minden héten új dallal/mondókával jön haza. Minden héten van egy téma (általában valamelyik állat), és egész héten azzal kapcsolatban tanulnak dalokat, mondókákat, rajzolnak, festenek, ragasztanak, stb. Aztán pénteken megkapjuk a művészi alkotásokat is. :) Ma is hirtelen elmondott egy faleveles mondókát, pedig a falevél már vagy 3-4 hete volt téma. Amúgy Domi sokat "gitározik" a játékgitáron, leül a kis székébe és énekel meg "penget", és sokszor kísérni kell a szintin meg harmonikával, és HANGOSAN énekelni kell vele. :)))

 és akkor a szakvélemény:

Kedves Szülők!

 

 

Látogatásom az intézményvezetője, Mónika kérésére történt az Körte bölcsődés csoportban 2011. 10. 18-án. A látogatás célja csoportlátogatás, passzív megfigyelés volt, hogy a nevelők és a szülők segítségére lehessek esetleges kérdéseikkel kapcsolatosan.

Engedjék meg, hogy általánosan szerzett tapasztalataim megosszam Önökkel! Mivel a csoportba járó gyerekek olyan korosztályba tartoznak, ahol a szokások és napi rendszeresen ismétlődő tevékenységek vannak előtérben a látottakról készített beszámolómnak is ez adta a vezérfonalát.

A csoportban az udvari játék után érkeztem, így a délelőtt második felét ebéd végéig a csoportban töltöttem. A gyerekek a vetkőzés-öltözés helyzetében életkoruknál fogva nagyobb segítséget igényelnek még, a kézmosás, wc-használat során már sok kisgyerek ügyesebb.  A gyerekek egyre önállóbbakká válnak, ám még a játékosságuk miatt a tevékenységek sorrendjére még sokszor a felnőtteknek kell ügyelniük, ügyesen irányítva a kisgyerekeket. A gyerekek az önellátási tevékenységekben jól láthatóan öntudatosabbak, az egyes helyzetekben már alakuló kompetenciáikat megélve vettek részt. Az elpakolásban mindenkire jutott feladat, amit még változó tudatossággal végeztek –ebben a csoportnormák ismerete és a tevékenység érdekessége is fontos. Az ebédelés során a kisgyerekek már igyekeztek önállóan kanállal enni. Mindezek az önellátási cselekvések a tevékenység örömét adták nekik.

Az önellátás sok szempontból fontos rugója a fejlődésnek, néhányat felsorolnék a legkiemelkedőbbek közül:

{     a saját magukra és környezetükre való odafigyelésük minőségileg megváltozik (tudatosság)

{     a tevékenység közben szerzett tapasztalatok az érzetek és mozgások összerendezését javítják (pl. pulóver nyakán átbújás)

{     az emlékezeti funkciók javulnak (mivel, mit, milyen sorrendben csinálunk)

{     nagyon sok térbeli tudást szereznek (pl. kint-bent, lent-fent)

{     a tevékenységek kontrollja javul (így jó, így nem jó)

{     gyakorolják az egyszerű problémahelyzetek cselekvéses megoldását (a cipőket meg kell cserélni, ha nem jól állnak)

{     az összefüggések felismerése javul (pl. mit mibe dugunk öltözésnél: kis lyuk/nagy lyuk)

{     a gyerekeknek a testükkel kapcsolatos tapasztalatszerzésben formálódik az önképük (pl. mekkora vagyok, meddig érek fel)

{     a sikeres megoldás kompetenciaérzetüket erősíti (már ezt is tudom!)

{     a monotónia-tűrésük javul (várakozási tolerancia és türelem)

{     együttműködésük a másik személlyel javul (együttes tevékenység folyamatos összerendezése)

{     szóbeli kifejezőkészségük javul (pl. mit szeretnének és mire vágynak)

A szabadjáték során még az önálló játék dominált, ami mellett előfordultak két személyes kommunikációs helyzetek vagy többszemélyes párhuzamos játékok. A korai időszakban a csoporton belüli kapcsolatok alakulására jellemzően a játék során egymás utánzása is megjelent. Amikor egymást meglátják és utánozni próbálják a gyerekek még könnyen konfliktus is adódik, hisz mindketten ugyanazzal akarnak játszani. Ezeknek a helyzeteknek a jó kezelése már az együttes, kooperáló játék kialakulásának alapját jelenti. A gondozók igyekeznek az agresszió-mentes megoldások, megegyezések létrehozását elősegíteni, amivel mintát adnak a kommunikációra és cselekvéses megoldásra is. A szerepjátékok helyzetében már nem közvetlenül is megjelenhet az indulatoknak a kifejezése (pl. bábbal). Az érzelmi interakciós sémák megtanulásában mások viselkedése különösen fontos az utánzásos tanulás révén. Így a minőségi nevelői gondoskodás segíti az esetenként megjelenő indulatos viselkedések átalakítását, leépítését, azzal, hogy nem érheti el célját és más megoldásra sarkallja a gyerekeket, így a feszültségek lecsengetése nem pedig felerősödése történik.

A közös éneklés, festés és könyvnézegetés az asztalnál bevezeti a kisgyerekeket a csoportos tevékenységekbe. A zene és éneklés a kisgyerekek hangulatát oldja, az érzések átélésére és kifejezésére ebben a korban különösen jó eszköz. A zenének és éneknek kiemelten fontos szerepe van a ritmikai készség és a hallási figyelmet fejlesztő hatása által a beszédtanulásban. A tevékenységek énekes bevezetése jó a figyelemfelkeltésére és a tevékenység kereteire való odafigyelésben segíti a gyerekeket (pl. játékok elpakolása). A festés a kézkoordináció alakításának fontos eszköze. Az elkészült képekre a gyerekek büszkék voltak, tudatosan, mint saját tevékenységük eredményét élték meg. Az asztali tevékenységek során sok hasznos tapasztalatot szereznek a síkfelületen való tájékozódásban. Amíg sorra kerülnek a másiknál látottak alapján gondolják ki mit és hogyan csináljanak. A közös tevékenység közben egymást figyelve, utánozva átvették egymás tevékenységi normáit és/vagy új ötletekkel gazdagították a festést.

Számomra a csoportban töltött idő során fontos volt a gyerekek eredményessége mellett a felnőttekkel való kapcsolat alakulásának a megfigyelése is. A gondozókkal való folyamatos kapcsolatra lehetőségük van a gyerekeknek. Ez számukra biztonságot ad, ezáltal a csoport légköre nyugodt, minden gyerek képes a saját tevékenységére figyelni, abban elmerülni. Tudja, hogy szükség esetén segítségért, szeretetért, megerősítésért fordulhat a gondozónőkhöz. Így a csoportba a gyerekek igyekeztek beilleszkedni és a felnőttekkel való kapcsolat elérhetősége biztonságos keretet adott a tevékenységekhez.

Mindenkinek szívesen segítek a saját gyermekével kapcsolatos kérdésekben. Akinek nem volt módja velem beszélni és tájékozódni szeretne, kérem, hogy nyugodtan keressen meg, Mónika segítségükre lesz ebben.