Domi nagyon nagy dumagép ám. Nem tudom kire ütött, szerintem az anyukámra. :) Állandóan csiripel, be nem áll a szája. Hatszor meg kell gondolni az embernek, hogy mit mond a gyerek előtt, mert nagyot lehet hibázni, ha csak egyszer is olyat mondok, amit nem szeretnék a gyerekem szájából viszonthallani. :) Mert mindent eltárol és tuti akkor veszi elő az "állományból", amikor jobb lenne nem :)

És néha megakad a lemez is. Múltkor vásároltunk és amíg cipőt próbáltam, Domi az egyik eladó néninek kb. negyedórán keresztül azt ecsetelte, hogy a "papa lement a balatonra horgászni. Papa nincs itthon. Papa jöjjön ide. Papa halacskát fog". Egy idő után már csak azt mondogatta, hogy a papa lement a balatonra. Eladó néni próbálta kizökkenteni a témából, de nem ment:

- papa lement a balatonra horgászni. papa nincs itthon.

- tényleg? 

- papa lement a balatonra horgászni. papa nincs itthon.

- igen? és hogy hívnak téged?

- Bartha Domi. Papa lement a balatonra horgászni. papa nincs itthon.

- és hány éves vagy?

- kettő. Papa lement a balatonra horgászni. papa nincs itthon...

Oké... :)

Viccet félretéve, Domi imádja a mondókákat, versikéket, szerencsére a bölcsiben nagyon sokat is tanítanak nekik, látszik, hogy foglalkoznak velük. Egyik kedvence az itthoni lapozós "jön a kocsi, fut a kocsi, patkódobogás..." másik a még karácsonykor tanult "mackó, mackó forogjál". De mostanában nyomta a húsvéti nyuszis mondókákat is. Ezeket sokszor folyamatosan nyomja, játék, ugrálás közben, elalvásnál, a kocsiban, néha olyan mintha kötőszóként nyomná a rímeket. Beszél, beszél, aztán "fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs" és beszél tovább. Vagy szaladgál fel-le és közben mondja, hogy "nyuszi fülét hegyezi..."  vagy "kicsi vagyok én...", "csigabiga gyere ki...". De olyan mókás, mert látszik, hogy a mondóka egy-egy része csak ráragad, és nem feltétlen érti amit mond, de mondja-mondja, erősen próbálkozik. Néha át is költi őket, a "mackó-mackó forogjál"-t már elég sok verzióban előadta, hogy minek is kéne forognia, pl. szappan-szappan forogjál, stb.

Van egy-két szó, amit nem tud jól kimondani, pl. a komolyan-t mindig úgy kérdezi, hogy "kolyoman"? :)

De a kedvencem a patkódobogás. Ezt tényleg kötőszóként használja Domi, sokszor csak úgy beszéd vagy szaladgálás vagy evés közben kiabál egyet, hogy "patkódobogáááás". De mostanában többször volt, hogy kérdeztem, hogy mit szeretne enni és az volt a válasz, hogy "patkódobogást". Na, azóta is találgatom, hogy mit szeretne enni a gyerek és vajon mit jelent neki a patkódobogás, mert elég sok mindenre rámondja... :)