Játék határok nélkül
Múlt héten a szép őszi napsütétes napok közé keveredett egy borongós esős nap: ideje volt bevetni az esős időre régóta tartalékolt benti programot: irány a Sugár és a játszóház. Dominak nem igazán kellett könyörögni, hogy menjen játszani, ahogy meglátta a játékokat, szó szerint kipattant a kezemből és rohant befelé. Kb. 2 óra múlva zárás előtt sikerült "begyűjteni" a gyereket, elfáradva, de jókedvűen. Ott volt az egyik bölcsistársa is, a két és fél éves Jázminka, akit nagyon bírok: egy jópofa, szünetmentes beszélőkével bíró duracell csajszi, jókat szoktam mosolyogni rajta, nagyon mókás gyerek. Egész este Domi társaságát kereste és kiabált, hogy Gyere Domonkos ugrálni/játszani/építek neked tornyot/főztem neked/énekelek neked, üljél ide, stb. (A szülei biztos nem számolnak barikákat esténként, hogy el tudjanak aludni :)). Dominak nagyon tetszett a sok házikó és a hát az ugrálóvár. Tanulgatta a nagyoktól, hogy is kell ezt a fajta mókát profin csinálni, bár ő még csak pattogott mint egy ping-pong labda, amikor a nagyok belendültek körülötte, mindenesetre nem adta fel és nagyon élvezte :)