Domi az utóbbi pár hétben kerti szerszám mániában szenved, mivel sokat voltunk kint a kertben (szinte állandóan), nagy barátai lettek: a seprű, a lapát, az ásó, a vasvilla, a gereblye, a locsoló, na és a fő-fő kedvenc a fűnyíró. Állandóan sepreget és sepregettet (velünk és mindenkivel), ásni kell és gereblyézni a homokozóban, locsolni a virágokat. Ha idebent vagyunk, a könyveiben is mindenhol a kerti szerszámokra vadász és nagy hangosan mutogat, hogy nekünk is van kint a kertben vasvilla, meg gereblye, stb. Ha bármerre megyünk, és meglát egy kerti szerszámot, akkor azt meg kell nézni, fogni, stb., a fűnyírót meg bámulni kell egy félóráig. A kerti szerszámos házban a fűnyírót naponta 5x meg kell nézni, és  a boltokban is végig kell bármulni a fűnyírókat, de ha a tv-ben látunk fűnyírót vagy más szerszámot, az is naon izgi. :P

Ezt a nagyfokú érdeklődést ki is lehet használni arra, hogy ha pl. hisztizik az úrfi, akkor gyorsan szóba hozzuk a fűnyírót és már nincs is hiszti. Ez jó étvágyserkentő is tud lenni, illetve éjjel altatásnál is bevethető, pl. volt olyan, hogy valamiért nyűglődött éjjel Domi, nem bírt aludni, én meg elkezdtem hipnotizálni az "alszik a fűnyíró, alszik a gereblye, alszik a seprű", stb. mondatokkal és visszaaludt, mint a szél. XD

Persze névnapjára kapott kis játékfűnyírót, amit előszeretettel tologat. (megjegyzem, tök sokat kerestem, mindenhol hiánycikk volt a játék fűnyíró, aztán most a nyári kiárusításnál persze már mindenhol árulták...).

A haverok: