Domi teljesen meglepett: az én eddig mindenkitől elforduló kicsi fiam hirtelen mindenkivel komázni kezdett. Először is naaagy haverja lett a panzió tulajdonos Franz bácsi, aki mindig "Servus Sputnik" köszöntéssel üdvözölte Domit, és minden nap adott egy kis csokit, cukorkát neki (azaz nekünk apával :P) és közölte mindenkivel, hogy Domi az ő barátja. Domi mindenkivel kezett fogott, pápá-zott, bökdösött és vigyorgott mint a tejbetök. Nagy kedvenc is lett a panzióban, vacsora alatt mindenki Domit figyelte. Mivel az öreg bácsik tetszenek Dominak, apával azon filóztunk, hogyan magyarázzuk meg Dominak a cukros bácsi fogalmát. :P