Micsoda éjjel...

Tegnapelőtt éjjel - nátha ide vagy oda - Domi rendesen végigaludta az éjszakát, örültem is nagyon, még ha fél 6-kor már ébresztőt fújt is. De tegnap... huh. Elaludt rendesen este, fél 9 körül, de többször is felébredt, sírt, mert nem kapott levegőt az orrán. Aztán 11 körül megelégeltem, lehoztam, kiporszívóztuk az orrát. Persze, ahogy meglátta a sihuhú-t, rögtön kinyílt a csipája, lekérte magát játszani és utána esze ágában sem volt visszaaludni. Egy órán át játszott, nem akart aludni menni, én meg nem szerettem volna, hogy sírjon, hogy elduguljon tőle az orra, mert akkor megint porszívó, megint sírás,megint orrdugulás, és no alvás, szóval ördögi kör... Aztán éjfél körül sikerült letenni az ágyba, de akármennyire is próbált, szegény nem tudott elaludni. Persze mi sem. Kínlódott össze-vissza, nyekergett, mászkált kómásan az ágyon, mindezt egy órán át, közben egyre jobban "szirénázott" és jól felhúzta magát, hogy nem bír elaludni. Mi meg nem értettük, miért nem tud aludni, a takonykórtól, vagy a foga jön, vagy is-is, vagy egyik sem, és valami más, mindenesetre már nem bírtuk a sírást, kapott egy kúpot, de még utána is csak félóra múlva bírt elaludni szegénykém, kifáradva a sírásban. Én meg már persze aggódtam, hogy mi baja van. Aztán aludtunk reggel 8-ig, persze nem folyamatosan, de legalább sírás nélkül...