Immár 2010-et írunk, szalad az idő, megint eltelt egy év. Hosszú, fárasztó év volt, de megért minden fáradozást, hiszen a legszebb ajándékot kaptuk az Élettől: Domit.

De ebben az évben nem csak mi voltunk ilyen szerencsések, hiszen több baráti házaspárnál is kopogtatott a gólya. Ennek is megfelelően alakult a szilveszterünk. Úgy döntöttünk, szokás szerint nálunk legyen a randi, mert itt férünk el a legkényelmesebben. Domi egész nap olyan jókedvű, vidám volt, sokat mosolygott, nevetgélt, beszélgetett, játszott, rendezkedett, pakolt, mászkált mindenfelé. Délelőtt aludt egyet, de késő délután is még egy szunyát nyomott, rápihent a bulira, miközben megérkeztek a vendégek: Pite és Judit jött a majdnem 2 hónapos Lilivel, Lajos és Vera jött a 4 hónapos Barnabással, és Gábor és Marcsi jött a 3 éves Pannával és majdnem 6 éves Dorkával. A szokásos bandát kiegészítő István, Timi és a másfél éves Zsombor már Londonban élnek, úgyhogy ők idén nem velünk ünnepeltek.

Kicsit szerintem mindenki tartott tőle, hogy vajon hogyan telik az este ennyi kisember társaságában, de teljesen rendben voltak a gyerkőcök: Lili szinte végig alukált Domi járókájában, csak enni kelt fel, Barni alvás után evett, aztán nagyon jókedvű és mosolygós volt, sokat beszélgetett, elszórakozott Domi játszószőnyegén és pihenőszékében, aztán a következő kaja után kidőlt és egy kis kényeztetés után ő is bealudt. Panna és Dorka is jól bírták a tempót hajnal 2-ig.

Domi ébredés után teljesen meg volt lepődve, hogy ez a sok ember hogy került ide, és nagyjából a Hófehérkéből ismert kérdésekhez hasonló gondolatok keringhettek a fejében: "ki fekszik a járókámban és nézegeti a zenélő-forgómat?", "Ki fekszik a játszószőnyegemen?", "Ki játszik a játékaimmal?", "Ki használja a pihenőszékemet?", stb. Szegénykém annyira meg volt lepődve, hogy hirtelen enni sem akart, csak méricskélte az embereket, nézegette az arcokat és kegyetlenül ragaszkodott az ismerős emberek közelségéhez (apa, anya, nagyi). Aztán vacsizott, játszott, nézelődött, ismét vacsizott, fürdött és beszunyált. Barnabással előtte meg volt a terepszemle, és szemkontaktus, úgy tűnt, tetszenek egymásnak, reméljük jó haverok lesznek.

Az idő nagyon gyorsan telt, éjfélig beszélgettünk, fiúk helikoptereztek, aztán koccintás, kis kaja, pókerparty és 2-kor kidőlta banda. :-) Gyorsan eltelt az idő, és mivel nem tudtunk társasozni, úgy döntöttünk, csapunk egy társasozós délutánt még a héten pótlásként.

Mindenesetre kíváncsi vagyok, mit hoz ez az év számunkra, reméljük csupa jót, és semmi rosszat.