A cím kicsit megtévesztő, mert pont hármasban egyáltalán nem tudtunk karácsonyozni, a szokásos karácsonyi rohanás mellett. DE: akkor is ez volt az első kis családi karácsonyunk, immár hármasban, Domival: Domi első karácsonya. Persze ő még nem érti az ünnep lényegét, csak azt látja, hogy van egy csomó új játéka, könyve, amiknek persze nagyon örül.

Sajnos nem fehér, hanem esős, lucskos, sáros volt a karácsony, bár néha szerencsére a nap is kisütött és nem röpködtek a mínuszok. 24-én délelőtt apa vett szép karácsonyfát, én addig Domit felügyeltem, aki előszeretettel nézelődött a konyhaablakból kifelé. Aztán délután ő bealudt, én takarítottam, mert 2-re jött a Magdi. Amíg én a karácsonyi ajándékot gyártottam, addig apa, Hugi és a Magdi feldíszítették a fát. Szerintem nagyon szép kis fa lett. Aztán Domi ébredés után nagy szemekkel nézegette élete első karácsonyfáját (sikerült olyan magasságba tenni, ahol ő nem érheti el és szerencsére nem is hullik a levele).

Aztán Domikám megkapta az ajándékait, tőlünk, a Hugitól és a Magditól.

Ajándékozás után volt egy kis kajcsi Dominak, öltözés, aztán rohanás át nagyapáékhoz, mert már jól el voltunk késve (hoztuk a formánkat). Domi jól meglepődött az embertömegtől, ami fogadta, aztán kis piálás után jókedvre derült. Ajándékoztunk, majd kajáltunk fincsi halászlevet, egy kis hidegtálat.

Dominak persze a legnagyobb izgalmat ismét Tigri cica kergetése jelentette, ismét sikerült párszor meghúzni a bundáját, szerencsére Tigri cica jól viselte az efféle cselekedeteket, Domikám meg teljesen be volt izgulva, hogy megfoghatja egy élő cica bundáját. Megfoghatja? Megtépheti... Aztán fél 10 körül beálmosodott, jöttünk haza, el is aludt már az autóban.

25-én apa átment délelőtt nagyapáékhoz internetet szerelni, addig én szórakoztattam Domit. Dél körül apa haza is keveredett, aztán én őrült tempóban pakoltam, jó későn tudtunk elindulni haza a nagyiékhoz. Ráadásul egész úton szakadt az eső, Domikám pedig egész úton ébren volt, így szórakoztathattam. Elolvastuk ugyanazt a 3 könyvet kb. 25x, játszottunk, de a végén már Domi nagyon ki szeretett volna szállni az ülésből, úgyhogy nem volt egyszerű lekötni a figyelmét. Otthon kajcsiztunk, Domi kapott 1-2 ajándékot előzetesben, aztán szunyáltunk, utána ismét ajándékosztás - bontogatás.

Domikám úgy fel volt pörögve egész este, hogy alig tudtuk 11-kor lefektetni.

Aztán kidőlt apával együtt.

26-án gyönyörű napsütéses időre ébredtünk, átnéztünk Árpiékhoz a szomszédba, megnéztük Bertit és Barnabást a kertben, igazából pihengettünk egész nap. Domi aznap este is teljes extázisban volt, ismét kihívást jelentett az altatás. 27-én délelőtt temetőben voltunk nagyapa sírjánál, Domi és apa otthon maradt, mert elég nagy volt kint a zimankó. Aznap sem csináltunk semmi különöset, Domi szokásos elemében volt, el volt kényeztetve teljesen. 28-án este jöttünk haza, szerencsére Domi visszafelé végigaludta az utat, aztán itthon örömködött egyet a régen látott könyveinek, játékainak. Hát, nagyjából így telt az első karácsony: gyorsan, rohanósan, pihenősen, édes manó felpörgött Domi-san.