Na szóval: ma reggel arra ébredtünk, hogy szállingózik a hó. Aztán szép nagy pelyhekben esett. Meg is mutattuk Dominak, aki nagy érdeklődéssel nézelődött ki az ablakon.

Vártuk már nagyon a hóesést, ahhoz képest, hogy nyakunkon a karácsony, még nem csak havat nem láttunk, de mínuszok sem nagyon voltak. Apa is nagyon várja már a havat, hogy végre mehessen snowboardozni. Amit én is szeretnék, hiszen a tavalyi szezont is kihagytam a terhesség miatt, de hát akkor ki vigyáz Domira? Apa kapacitál, hogy menjünk ki vele szombaton Ausztriába, de hát egyelőre Domi sem gyógyult meg, a másik meg, hogy mit csináljak Domival egész nap: nem lehetünk kint egész nap a hidegben, az autóban sem ülhetünk, és egy hüttébe sem ülhetek be vele, főleg az influenza szezon kellős közepén. Meg ha álmos hova tegyem le aludni? Hol cseréljem a pelust, a hüttékben mindig olyan koszos a mosdó. Szóval ez azért nem egyszerű. Ha több napra mennénk, és lenne szállás, más lenne, de így nem vállalom be. Persze az sem fair, hogy mindig én maradok ki a jóból, de hát csak kibírom. Januárban tervezzük, hogy kimegyünk egy hétre, akkor talán én is felcsatolhatom a deszkát 1-1 órára. :-)