Tipi-tapi, elkapom, kitépem, összegyűröm...

A világ megismerésének legjobb módja jelenleg a dolgok megfogása, megtapintása, ütögetése. Vannak dolgok, amik mellett nem lehet úgy elmenni, hogy Domi ne szeretné megfogni. Ilyen számára vonzó dolgok például a kulcs az ajtóban, a tejes/gyümölcsleves doboz, a pet palack, a popsikenőcs, a légzésfigyelő, a telefon, a távirányító, a laptop, krémek, gyógyszeresdobozok, stb. Ez mind csupa izgalom, újdonság, amit meg kell ismerni. Nagy kihívás a kutyák megismerése: Domi szeretné őket is megtapizni, de utána megy a balhé, ha kezet mosunk. Ha már itt tartunk, nem tudom miért, de Domi arcához nem lehet hozzáérni, sem megmosni, sem megtörölgetni, hüppög-szippog, elfordul és ordít. Remélem soha nem kell porszívózni az orrát, mert azt hiszem, az lesz életem legnagyobb kihívása. Visszatérve a tapera témához: a fotók, amiket eddig nagy áhítattal nézegetett Domi a falon, mostmár megtapintásra, ütögetésre kerülnek, a tükröt sem győzni takarítani a tapi nyomoktól :-) a tipi-tapi után pedig mindent leverünk/ledobunk, mert úgy az izgi, ha anya hajolgatgat érte. De ez a dolgok rendje... A könyvek lapjait összegyűrjük, a tiszta pelenkát kivesszük a fenekünk alól mire anya odanéz, megszereljük a zenélő-forgót, virágot szedünk anyának és megritkítjuk anya haját. stb., stb., stb.... A lista végtelen és attól tartok, ez még csak a kezdet. :-)