Az utóbbi hetekben javult Domi étvágya, esténként már megint beszokott nyomni 180-200 ml-t (anyatejet, tápszert). Persze a kaja iránti türelmetlenség még mindig meg van: ha éhes, akkor enni kell rögtön és pont. Ebben a tekintetben teljesen rám hasonlít, sajnos. Van, amikor egész türelmesen kivárja a sorát, látja, hogy készítem a kajcsit, kezemben a kajás cumisüveg, és így minden oké, de van amikor már türelmetlenke és ha kikerül a látószögéből a cumisüveg, majrézik, aztán mikor végre a szájába kapja a cumisüveget, felháborodott magyarázkodás közepette, morogva elkezd falni és úgy eszik, mint akit éheztet az anyja (pedig nem).

A keresztelőre a nagyitól kapott etetőszék egészen jól bevált, Domi el-el ücsörög benne (persze félreértés ne essék: nem órákig), közben beszélget és mindent a szájába töm, ami a tálcán megtalálható, izgalmas dolog: pet palack, pénztárca (új, üres), toll, aztán ha megunta, bumm, lehajítja a földre. Aztán ha kezd uncsizni, bekapja a lábát.

Most is nagyon édes, itt csücsül mellettem, laza csávó módjára két lába fenn a tálcán és beszélget a pénztárcával.

Most már kap husis kajcsit is, eddig csak 1x adtam, mert sem a védőnő, sem a doki, sem a könyvek nem javasolják a fehérje fogyasztást 7 hónapos kor előtt, mert a tápszer és az anyatej idáig elég fehérjét tartalmazott. Állítólag a túlzott fehérje fogyasztás károsítja a veséjüket. Bár nem hiszem, hogy ha 1x-1x kapott volna husit, bármi baja lett volna tőle, de úgy vagyok vele, ehet annyi húst, amennyit akar egész életében, ezen az 1-2 hónapon nem múlik semmi, nem marad le semmiről, úgyhogy ha nem javasolják, várunk vele. Most még 1 héten csak 1x kap husis kaját, de lassan majd növeljük az adagot, illetve változatosabbá teszük a menüt a pipi és a pulykahusi mellett. Megjegyzem, én sem vagyok egy húszabáló, mert valahogy úgy érzem, megterheli a szervezetemet a sok hús, úgyhogy általában csak akkor eszem húst, ha anyukám főz (kivéve most az anyatejes-tejallergiás időszakot, amikor rákényszerülök a hús-krumpli-húsleves menüre).

Van egy-két kaja ami nem nyerő Dominál: a brokkoli továbbra is felejtős (nem hiába, apja fia), és a kölespép is fintorgós, nem kell. Az almapép lecsúszik némi morgolódás mellett. Ha valami kicsit darabosabb, az sem annyira tuti, megy a fintorgás, köpködés. Vettem pl. babylove répapürét krumplival (4 hós kortól), és ez nem annyira pépes, mint a kecskeméti, és ez bizony már nem volt így favorit. Gyümölcs viszont bármilyen jöhet korlátlan mennyiségben.

Domi kimunkálta a technikát arra az esetre is, ha már nem kér enni: ha a keze ügyébe kerül a cumi, fogja és benyomja a szájába, "na így etess anyukám, ha tudsz" kifejezéssel az arcán. Vagy, ha az ügyeletes cumi nincs a közelben, akkor jön a "nemnemnemnemnem", ami gondolom nem tudatos kifejezése annak, hogy mit nem szeretne, de valahogy mégis olyasminak tűnik (az én szememben). :-) Aztán ha valami ízlik neki, akkor jön egy jóízű "hammm".