Domi szeptember 1-jén féléves lett - hihetetlen, hogy szalad az idő, hisz még csak most született... Ez a nap azonban más okból is ünneplésre adott okot: apa 35. szülinapja volt. Amerikai csoki tortát rendeltem a Vári cukiban, természetesen az elmaradhatatlan marcipán figurával, amelyben ezúttal Frédi és Béni Benőke figurája marcipán-testesült meg. Dominak nagyon tetszett a tüzijáték a tortán és nagy kíváncsisággal kóstolgatta Benőkét is...

MEGISMERNI A VILÁGOT:

Ez a hónap ismét egy mérföldkőnek tekinthető Domi fejlődésében. Sok új dolgot produkál napról napra és mindent egyre tudatosabban csinál. Amit meglát, érdekli és mindent meg szeretne fogni, érinteni, bekapni. Mindent eldob, kiköp, aztán sóvárgó tekintettel néz utána és az ember öléből majd kiugrik, úgy kapálózik, hogy felvehesse. Összeütögeti a kezében levő tárgyakat, élvezi, hogy így azok hangot adnak. Egyik kedvencem, amikor a Hugitól kapott sípolós békát ütögeti, hogy az hátha ütögetéssel is sípol. Naggyon cukorfalat. Mindent kivesz a kezemből, ha valami kiesik a kezéből, megkeresi úgy is, hogy nem néz oda. Eddig csak nézegette a képeket a falon, most állandóan ütögetni szeretné őket (ezt én nem díjazom, mert sokszor nem sokon múlik, hogy le ne essen az üveg képkeret). A tükörben is szeret nézelődni Domi, vigyorog mint a vadalma vagy szégyenlősen elfordul. De általában tetszik neki, akit viszontlát. :-) A kapcsolókra is rákattant, mindig oda kell menni, hogy felkapcsolhassa a villanyt. Na, a virágokat ne is említsük: hiába mondogatom neki, hogy a virágokat nem bántjuk, csak simogatjuk, azért 1-1 levél vagy virágszirom mindig a kis kezében marad. A kedvenc tartózkodási helye még mindig a kert: nagyon érdekes látvány, ahogy a szél fújja a fák ágait, leveleit. De sokszor nézegeti a madarakat és a repülőket is. De a fő izgalmat továbbra is Berti és Barnabás jelenti, pl. amikor a kert közepén sétálunk, és szólok Dominak, hogy "úgy hallom, ott van Barni és Berta a kerítésnél, menjünk, nézzük meg", már abba az irányba néz, amerre a kutyák vannak.

EGY KICSI MOZGÁS MINDENKINEK KELL:

Domi már eddig is nyomta a fekvőtámaszokat és emelgette a popóját az ég felé, de mostmár próbálja összekötni a két mozdulatot és próbál kúszni. Van amikor csak hátrafelé halad, van amikor előre is egy picit... és rendületlenül berreg hozzá... brrrr, brrrümmm...

Nagyon szeret a földön és az ágyon is hemperegni, gurulgatni, egész messzire eljut már ezzel a mozgás technikával is, sajnos ehhez hozzátartozik néha egy kis baleset is, pl. beveri a fejét az asztalba, aztán bömbizik. Sokszor amikor leteszem a játszószőnyegre, egy pillanat múlva már az asztal alatt van és csak a feje látszik ki.

Egyszer-kétszer meglepett már azzal is Domonkos, hogy feküdt a babakocsiban, elfordultam 1 pillanatra és mire odanéztem, felült. huh, rázós volt.

A pelenkázón sem marad nyugton, állandóan forgolódik, valamivel le kell foglalni a figyelmét folyamatosan, a kezébe szoktam adni ezt-azt, hogy nézegesse. De mostanában egyre nehezebben viseli a pelenkacserét és az öltözködést.

A mozgással együtt nő a kíváncsisága is: elkezdett pakolni, lepakol a polcról mindent ami a kezébe kerül. Mert ugye minden érdekli és mindent meg szeretne fogni: ismerkedik a nagyvilág dolgaival.

A két kis kezével mindent meg tud fogni, nagyon ügyesen, pakol egyik kezéből a másikba, és egy kézzel és akár 2 ujjak is meg fogja a dolgokat, pl. egy üres 1,5 L-ES PET palackot 2 ujjal meg tud fogni.

A kommunikációban is sokat fejlődött, bár ez teljesen változó, hogy melyik nap hogyan kommunikál. Van amikor egész nap mondja a magáét:ábábábá, nemnemnemnem, mamama, evés közben: hááámmmm, vagy ha már nem kér enni: neeemmm, van amikor egész nap csak berreg és motorozik.

CUMIKIRÁLY: 

a cumikezelésben eddig is ügyes volt már Domi, hiszen jó ideje már ki-be pakolgatja a cumit a szájából/szájába, nézegeti, most már viszont szándékosan kiköpi, pl. ha meglátja a közelgő cumisüveget vagy játékból. Sokszor azért köpi ki vagy dobja el, hogy utána sóvárgó tekintettel sasolva a cumit jelezze, hogy azt szeretnénk a földről felvenni. Úgyhogy megmozgatjuk anya derekát, lehajolunk, Domi megmarkolja a cumit és úgy ahogy van (koszosan) betömi a szájába (idő sincs kivenni a kezéből, olyan gyors). De például éjszaka álmában is kitapogatja a cumit és benyomja a szájába, csak olyankor sír fel, ha nem találja. Sokszor evés közben is fogja és benyomja a szájába cumit, ami elég mókás.

 Természetesen a játékai érdeklik a legkevésbé, sokkal érdekesebb számára egy gyümölcsleves doboz, a tejes doboz, az ásványvizes flakon, a távirányító, a légzésfigyelő, stb. De sokszor evés/ivás közben meg fogja egyedül a cumisüveget, csak még nem tudja, hogyan kell emelni rendesen,

A kommunikációban is sokat fejlődött, bár ez teljesen változó, hogy melyik nap hogyan kommunikál. Van amikor egész nap mondja a magáét:ábábábá, nemnemnemnem, mamama, evés közben: hááámmmm, vagy ha már nem kér enni: neeemmm, van amikor egész nap csak berreg és motorozik.

Domi az ízekkel is barátkozik, mindent meg szeretne kóstolni, amit eszünk, szó szerint kinézi a szánkból a kaját, aztán vagy bejön neki az adott íz vagy nem. Nagyon szereti pl. kóstolgatni a túrórudit, a mákrémes kenyeret, de a darabos kajával még nem nagyon tud mit kezdeni.

SZOCIALIZÁLÓDUNK:

Ebben a hónapban nem voltunk sokfelé, egyszer átmentünk nagyapáékhoz a Péterke utcába, de este lévén Domi már elég álmi és nyügi volt, ezért a szomszéd Piriék látványa egy idő után nem hogy nem dobta fel, inkább sírásra fakasztotta, aztán még a Lottitól is megijedt valamiért, valószínűleg fáradt volt.

Hajnikám volt itt, mert szülinapi bulija volt, ahová én is hivatalos voltam, de sajnos nem tudtam elmenni, pedig nagyon vártam, hogy mehessek... De Hajni rendi volt, hozott nekem Icuska (Hajni anyukájának a barátnője) sütijéből, amit nagyon szeretek. Domi meg Arián ismét barátkoztak egymással, nagy érdeklődést mutattak egymást iránt, de még persze nem játszanak egymással. Arián már nagyon ügyesen tud mászni, kapaszkodva feláll, ül egyedül, valamint nagy érdeklődést mutatott a porszívó és a felmosóvödör iránt. :-) Mivel 3 hónappal idősebb Dominál, van köztük fejlődésbeli különbség. De ez előbb-utóbb elhalványul és jókat fognak egymással játszani.

OLTÁS:

Voltunk oltáson, a pneumococcus elleni oltás 1. adagját kapta meg Domi, ez rögtön 2 adag volt egyben. Domi megint csak akkor sírt, amikor megszúrták, utána már megnyugodott. Le is mérték: 71 cm, 6780 g, 44 cm a fejkörfogat és 44 cm a mellkas körfogat. Legalább ezt is megtudtuk. :-)